Mivel a kelt tésztákkal nem vagyok nagy barátságban és még mindig csak "ismerkedünk", kicsit félve fogtam neki...De miután elolvastam, hogy csak pár perc az egész kétkezi munka, úgy gondoltam, hogyha annyi sok embernek sikerült, akkor nekem miért ne sikerülne?
Olyan lett, amilyennek gondoltam.
Ropogós héjú, sűrű bélzetű, rusztikus kinézetű és nem utolsó sorban, nagyon finom kis kenyér.
A Mohánál leirt hozzávalók dupláját használtam, de a 8 dl viz helyett 4 dl tejsavó és 4 dl viz került bele. És sütőpapirral ellátott, 2 db püspökkenyér formában sütöttem, 35 percig sütőpapirral letakarva, majd további 25 percig "takaró" nélkül.
Legközelebb én is jénaiban és valamilyen izesitéssel fogom sütni.
U.i. Kiskőrösi nagybácsimat a régi, szép idők krumplis-kenyerére emlékeztette az ize...
4 megjegyzés:
Bár már fél éve nem ettem kenyeret, de ezt kipróbálnám.
Bianka, aranyos vagy!! :)
(mint mindig)
Mar egy ideje nezegetem, de eddig nem tudtam raszanni magam... Nagyon jo otlet a puspokkenyer formaban valo sutes...
Judith, ha nekem sikerült...neked annál inkább!!
Megjegyzés küldése