Igencsak " teltidomú és dúskeblű" kis példányok ugrottak ki tegnap a tepsimből. Keksz- sütésre vetemedtem, ami nálam premier! Hölgyeményeim egész héten kérték a sütit, de sehogysem sikerült szombatnál hamarabb összehozni. Kinéztem már a hét elején a recit, meg is beszéltem az illetékesekkel, hogy bejön-e nekik és tegnap nagy lelkesedéssel nekifogtam. Hanem aztán, hogy ez a tészta mit gondolt vagy mit nem gondolt azt nem tudom. Annyit viszont tudok, hogy sehogysem engedte magát kinyújtani! Pedig puha volt! De a végeredmény egy kivül ropogós, belül puhácskás valami lett, ami különösen jóizű, finom citromos teába mártogatva. Jóizű magában is, és legközelebb majd diszitve teszem közzé...
Hozzávalók: 60 dkg liszt, 10 dkg vaj, 3 dl tej, 3 tojás, 1 cs sütőpor, 1 cs vanilincukor.
A sütőporral elkevert lisztet jól összegyúrjuk a vajjal, tojással, vaniliával és 2-3 dl tejjel. A tésztát vékonyra nyújtjuk, gyengén lisztezzük, s hajtogatjuk. Ezt legalább ötször ismételjük, végül kekszvágóval kiszúrjuk, s meleg sütőbe téve megsütjük.
Az "illetékesek" közül a kissebbik, társam volt a szenvedésben, de aztán a kreálásban is.
A recept egy régi "100 Legjobb sütemény" kisfüzetből van.
